A szakmák világversenyén, a 45. WorldSkills versenyen 56 szakmában mérhették össze tudásukat a fiatalok. A Kazanyban megrendezett döntőn Simon Krisztián bútorasztalos világbajnoki címet szerzett.
A WorldSkill versenyt a szakképzés olimpiájaként tartják számon. Fekete Zoltánt, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum, Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziumának felkészítő tanárát kérdeztük.
- A bemutatkozás során helyesbített, mely szerint Ön nem tanár.
- Valóban, asztalos vagyok, akinek van annyi tapasztalata, hogy tovább tudja adni másoknak. 5 évet tanultam Franciaországban egy világszínvonalú, ezer éves hagyományokkal rendelkező céh mesteriskolában, majd ezt követően további egy év szakmai gyakorlaton vettem részt Németországban is.
Meggyőződésem, hogy gyakorlati tudást csak úgy lehet átadni, ha azt nem tankönyvekből olvassuk fel, hanem vesszük a fáradságot, s a két kezünkkel megmutatjuk a tanulóknak.
Aktívan dolgozom szakoktatóként a Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziumban, mert életcélom, hogy továbbadjam a tudásomat.
Fekete Zoltán mester és Simon Krisztián a győzelem kihirdetésének pillanatában
- Volt-e olyan mérföldkő növendéke fejlődésében, amelytől világossá vált, hogy Simon Krisztián kifejezetten tehetséges?
- Krisztián tehetségének felfedezése elsősorban nem az én érdemem, hisz nem én találtam a csiszolatlan gyémántot. Krisztián a Veszprémi Táncsics Mihály Szakgimnáziumból érkezett hozzánk, az országos Skills verseny előválogatójára. A veszprémi lelkes kollégák látták meg benne a fantáziát és küldték el a versenyre.
A több lépcsőből álló válogató versenyünknek az a lényege, hogy csak a legtehetségesebb jelöltek jussanak el a csúcsra. Az igazi mérföldkő, s egyben személyes kapcsolatunk kezdete számára az volt, hogy teljesíteni tudta a hazai válogató feladatot, amit szándékosan sokkal magasabb szintre emelünk, mint ami a világversenyen van. Azt vallom, hogy aki át tud ugrani elsőre egy 5 méteres falat, az a 4 méteressel is megbírkózik valahogyan. A módszer ez idáig bevált, ezt bizonyítja a két vb arany, a 2 Eb arany és számtalan más érem a dicsőségfalon.
- Milyen körülmények között zajlott a versenyre való felkészülés?
- 4 éve a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum vette át az iskolánk fenntartását. Éppen abban az időben, amikor először lettünk világbajnokok. Valló Péter akkori főigazgató, jelenlegi kancellár meglátta a lehetőséget ebben a skills-es versenyzésben, s az ügy mögé állt teljes vállszelességgel. Az iskolánk 11 műhelyéből az egyik tanműhely felújításra került, világszínvonalú helyet, eszközöket kaptunk, a világszínvonalú tudásunk mellé. Valamint a versenyzőknek ki lett alakítva egy lakásrész is az iskolán belül, így nem kellet utazni sehova, nyugodtan készülhettek a versenyre.
Ezekhez már korábban társult két fantasztikus támogató, a FESTOOL Tooltechnik System Kft., valamint a H-DIDAKT Kft., akik tényleg minden extra szerszámot, eszközt és anyagot biztosítottak a zavartalan felkészülésünkhöz. Nélkülük nem tudtuk volna megmutatni az egész világnak, hogy a magyarok között is vannak nagyon tehetséges emberek.
- Mint ismeretes, ennek a versenynek tipikus nehézsége, hogy váratlan helyzetbe hozzák a résztvevőket, s az erre való reagálási készség mindennél fontosabb. Hogyan lehet erre felkészülni?
- A legjobb felkészülés, ha folyamatosan váratlan szituációkat generálunk, egy idő után megszokják, kicsit meglepődnek, de soha nem blokkolnak le.
Itt emelnék ki egy nagyon fontos dolgot: A mi versenyzőinket elsősorban jó szakemberré csiszolgatjuk, nem pedig versenyző robottá. Mert egy igazi „szaki” minden váratlan szituációt hibátlanul, azonnal meg tudnak oldani. Erre hivatott a 6 hónapos intenzív felkészülési szakasz, ahol minden héten szimulálunk egy 4 napos versenyt, minden egyes alkalommal módosítunk a terméken, legalább 30%-ot. Ez természetesen óriási feladat és nagy felelősség a szakértői oldalról, mert mindig egy lépéssel a versenyzők előtt kell járnunk, ráadásul a megfelelő irányba kell terelgetni a tehetséges versenyzőt.
Arra is kell figyelnünk viszont, hogy ha folyamatosan hajtjuk a versenyzőket, akkor kiéghetnek.
- A bútorasztalos szakma dicsérete egyben elért eredményük. Mégis, hogyan ösztönzi a fiatalokat abban a világban, ahol a piaci kereslet jobbára a bútorláncok által kínált olcsóbb bútorok köre?
- Nincs probléma a multikkal, sőt, nélkülük nekünk sokkal többet kellene olyan egyszerű dolgokat készíteni, amivel nem szeretünk foglalkozni. Egy jó asztalosra éveket várnak az ügyfelek.
Aki komolyan veszi a szakma tanulását, annak nem nagyon kell a rábeszélés. Nyilván, szélesebb skálán képezzük a szakembereinket, mint amit a multi cégek lefednek. Az asztalos szakma az egyéni igények magas minőségű kielégítésére van berendezkedve. Például ezért nem lehet kapni a nagy bútorboltokban Worldskills- nyertes szekrényekhez fogható termékeket.
A Kaesz Gyula Faipari SZG Magyarország legnagyobb tisztán faipari profilú szakgimnáziuma 11 tanműhelyben képez közel 600 tanulót. Minden gyakorlati oktató kollégának megvan a saját módszere a fiatalok motiválására, például vannak olyan műhelyeink, ahol az órák után hobbyból esztergályozást, intarziázást, vagy éppen fafaragást is lehet tanulni a szakmai tananyagon felül.
- A munkavégzéshez elengedhetetlen a megfelelő szerszám, eszköz. Hogyan tudják ezt biztosítani a tanulók számára? Milyen színvonalú e tekintetben a tanműhely?
A két versenyzőnk összes szerszámát gépeit, gyakorló anyagot az említett támogató cégek biztosítják, valamint a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum a felkészülési helyet, a versenyzők szállását, valamint a felkészülésben résztvevő szakemberek szabad idejét biztosítja.
- Érkeztek-e megkeresések Önök felé fiatal magyar design szakemberektől, illetve tervezőktől együttműködési szándékkal?
- Sajnos sikereink után is csak kevesen gondolják úgy, hogy tehetnek az ügy érdekében valamit. Pedig nagy szükség lenne a segítségre, ha a csúcson akarunk továbbra is maradni. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy magyar design szakember tervez a világversenyre egy Worldskills-feladatot vagy éppen megcsinál a már meglévőn egy 30%-os módosítást a versenyzők számára. Ha jelentkezne egy önkéntes design szakember, az biztos, hogy szeretettel fogadnánk a kis csapatunkba.
- Az asztalos szakma is folyton változik, a divatos trendeknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Ön miként frissíti tudását?
- Csak a szakmámhoz értek, ezért másodállásban vállalkozóként dolgozom, miután végeztem a napi iskolai oktatással. Vállalkozóként viszont már a piac igényeihez kell igazodnom. Ez pedig azt jelenti, hogy az újdonságokban naprakésznek kell lennem. Ez egy kicsit intenzívebb módszer, de sokkal hatásosabb a szakmai fejlődés szempontjából. Azt lehet gyakorlatból jól megtanítani másoknak, amit én a saját bőrömön megtapasztalok.
Az 56 szakmát felsorakoztató versenyen a magyar csapat további tagjai tizenegy Kiválósági Érmet kaptak a szakmájukban elért kimagasló teljesítményért. Összesítésben Magyarország az éremtáblázat 20. helyén végzett, ami az eddigi legjobb eredményt jelenti.
