Kinek mi jut eszébe a kifejezésről: tehetségsegítés? Kinek kell ebben főszerepet játszania? Hogyan motiváljuk a tehetségeket?
A tehetségsegítéssel kapcsolatban a megkérdezettek mindenképpen fontosnak tartják, hogy az erre hivatott szakemberek fejlesszék a fiatalokban rejlő képességet. A hazai tehetségsegítő szakmai hálózattól és civil mozgalomtól a megkérdezettek azt várják, hogy fölkarolja és terelgesse a kiemelkedő képességűeket, hogy a siker, a boldogulás érdekében iránytű szerepet játsszon, azaz lehetőségeket biztosítson a képzésre, a fejlesztésre, tájékoztatást és iránymutatást nyújtson.
Sokan konkrét elvárásként fogalmazzák meg, hogy a tehetségsegítés hazai rendszere anyagi támogatást nyújtson a fiataloknak. Elgondolkoztató, hogy bár immár az egész országot behálózzák a Tehetségpontok, a megkérdezettek közül sokan még nem találkoztak e helyi központokkal, azok munkájáról gyakorlati tapasztalatuk alig van.
Kinek kell elsősorban foglalkoznia a tehetséges gyerekkel? – kérdeztek rá a felmérés készítői a tehetségsegítés legmeghatározóbb szereplőiről a közvéleményben élő elképzelésekre. A válaszok alapján kimagaslóan első helyen a szülő, család áll (a megkérdezett felnőttek 58 százaléka, a fiatalok 65%-a említette első helyen). A második a felnőtteknél az iskola és az óvoda (20 %), a megkérdezett fiatalok körében viszont az Európai Unió (10%). A harmadik helyen az összesített válaszok alapján a magyar állam áll (9%). A regionális gazdasági szereplőket a kiemelkedő fiatalok felkarolásának munkájába bevonni hivatott Tehetségsegítő Tanácsok fontosságát mutatja, hogy a fenti kérdésre adott válaszok alapján a cégek, önkormányzatok csak az utolsó helyeken állnak!
Kinek a feladata, hogy előmozdítsa egy tehetséges gyerek fejlődését? A felnőttek (bal oldali oszlop) és a tizenévesek (jobb oldali oszlop) válaszai alapján
A vizsgálat kitért arra is, hogy a válaszadók szerint hogyan kell foglalkozni a tehetséges gyerekkel. A feleletek elemzése alapján kiderült: a versenyek mindenki számára a legfontosabb területet jelentik, a hátrányos helyzetűek számárára a többiekhez mérten is erősebben.
Az iskolán kívüli óra a tehetséges gyerekkel rendelkezőknek kevésbé jó megoldás, mint az átlagnak, ők a teljes mintához képest szignifikánsan jobban szeretnék az iskola keretei között, egyénre szabottan megoldani a tehetség támogatását.
A tehetséges gyerekek támogatási, segítési lehetőségei közül az első helyen a tehetség felmérési lehetőségek, a másodikon a pályázati lehetőségek, a harmadikon pedig a szakkörök, tanfolyamok finanszírozási formái állnak a válaszadók szerint.
A vizsgálat rákérdezett a motiválási lehetőségek fontosságára. A válaszadók szerint egyértelműen a dicséret a legfontosabb eszköz, függetlenül attól, hogy az a családtól vagy a szakembertől jön-e. Egy-egy verseny, az azon elért jó helyezés vagy netán a megmérettetés megnyerése szintén fontosnak számít.
Mi jelenthet egy tehetséges gyerek számára motivációt?
Az első oszlopban az összes felnőtt válaszadó véleménye látható,
a másodikban azoké, akiknek van 6-19 év közötti, tehetségesnek mondott gyermeke,
a harmadikban pedig a 15-19 éves fiataloké
A vizsgálat kitért a tehetségesnek tartott gyerekek arányára is. A gyerekek saját magukat kisebb arányban tartják tehetségesnek (40%), mint a szülők általában a gyerekeket (60% fölött). Ugyanakkor a szülők a saját gyerekeiket, illetve a tanulók magukat valamivel magasabb arányban tartják tehetségesnek, mint általában a magyarokat.
Végül arra a kérdésre kerestek válasz a kutatók, hogy a megkérdezettek találtak-e támogatást a jó képesség fejlesztéséhez, amennyiben ilyenre szükségük volt. Az érintett gyermekek zöme mind a tanulók, mind szüleik szerint is kap segítséget a képességfejlesztéshez. Ennek legfőbb formája és helyszíne az iskolai képzés, a második helyen áll a sportegyesület, a harmadikon pedig a zeneiskola vagy alapfokú művészeti oktatás.
Az országos reprezentatív mintán végzett véleménykutatást a MATEHETSZ – Tehetséghidak program megbízásából a TNS Hoffmann végezte.
