Égszínkék, ragyogó műanyag borítás, zsúfolásig telt házas Papp László Budapest Sportaréna, olyan legendás teniszezők, mint
Pat Rafter, Mats Wilander, vagy éppen
Gael Monfils – s a lelátón tizennégy tehetséges fiatal, akik ezúttal kivételesen most nem kis „zsenikként”, hanem önfeledt szurkolókként vannak jelen a teniszgálán. Ilyen helyszíni közvetítést adhattunk volna a Tehetséghidak program szemszögéből 2013. december 3-án a magyar
Tennis Classicsról.
A
Tehetséghidak program kortárscsoportok alakítására létrehozott kezdeményezése keretében jelentkezhettek a fiatalok a látványos tenisz show-ra, hogy társaikkal közösen nézhessék meg a sportág egyik legrangosabb hazai rendezésű gáláját. A pályázat előzményéhez tartozik, hogy a tehetséges fiataloknak a Tehetséghidak úgynevezett lazító-gazdagító programokat szervez: a következő néhány hónap során havonta egy közös programot látogathatnak a kezdeményezés résztvevői, hogy a társaikkal közös élmény, a saját tehetségterületüktől távol eső kikapcsolódás és kaland segítse szellemi regenerálódásukat, lelki feltöltődésüket – közvetett módon tehetségük minél aktívabb kibontását. A tehetség kibontakoztatásának az egyik leghatékonyabb eleme a tehetség-kortárscsoportok támogatása. A tehetségeknek mind területileg, mind tehetségszint alapján szükségük van találkozókra, tapasztalatcserére, képességterületenkénti közös fejlesztésre, kölcsönös motivációra, de gyakran erre nincs széleskörű lehetőségük. Ahhoz, hogy különleges képességüket és az ezzel óhatatlanul rájuk aggatott „csodabogár” jelzőt pozitívan tudják fogadni, a hasonló korú, helyzetű, érdeklődési körű tehetségek társasága is segítséget nyújthat. Erre volt jó a mostani alkalom is.
A Teniszgálára meghívást nyert tizennégy fiatal pályázó közül nyolcan a Személyiségfejlesztő Programból kerültek ki; illetve a résztvevők között volt öt besencei gyerek és a kísérőjük, Ignácz József polgármester is. A besencei gyerekek a helyi tenisz tehetséggondozó táborból érkeztek.
A Tehetséghidak által utaztatott gyerekek, a hátsó sorban a besenceiek
Ignácz József, Besence község polgármestere portálunknak elmondta, hogy a Tennis Classics teniszgálát öt olyan tehetséges besencei gyerek nézhette meg a helyszínen a Tehetséghidak program támogatásával, akiknek a község biztosít immár negyedik éve teniszedzéseket. Az ormánsági kis falu, Besence minden igényt kielégítő szabadtéri salakos teniszpályával rendelkezik, ezen a pályán július végétől augusztus végéig igen intenzív, táborszerű edzéssorozatot biztosítanak a fiatalok számára. A nyári táborokban szakavatott edző vezetésével dolgozhatnak, gyakorolhatnak, fejleszthetik a tudásukat. A tenisz gálára a legügyesebbek utazhattak el Besencéről Budapestre. Közülük ketten még soha nem jártak azelőtt a magyar fővárosban. A polgármester elmondta, hogy nem kérdezgette a gyerekeket a gála után az élményeikről, hagyta, hadd fogalmazzák meg kérdés nélkül az érzéseiket. Ők pedig nagyon szépen szóltak arról: milyen jó, hogy kinyílt a számukra egy kicsit a világ, s hogy testközelből láthattak hús-vér sportoló sztárokat.
A MATEHETSZ-szel kialakított kapcsolat kezdetéről Ignácz József elmondta, hogy szinte az egész ország felfigyelt a hírre fél évtizeddel ezelőtt, hogy a baranyai, Drávához közeli, Sellye szomszédságában fekvő, alig 130 lelkes faluban, amelyben a lakosság nagy része a mélyszegénységben él, teniszpályát kezdtek építeni. Az új létesítménnyel sokat foglalkozott akkoriban a sajtó – főleg a bulvármédia –, leginkább azt feszegetve-találgatva, hogy minek kell egy szegény sorban élő, kis falunak éppen az úri sportnak tartott teniszbe, egy drága teniszpályába beruháznia.
Aztán a hirtelen jött médiafigyelem elült, a besenceiekkel maradt viszont Kovács Kristóf dokumentumfilmes, aki négy éven át forgatott a faluban.
Filmjéből, amely az amszterdami IDFA Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon a közelmúltban az első filmes tehetségek bemutatóján igen nagy sikert aratott, az derül ki: a falu lakóinak bizony hozzá kellett szokniuk a gondolathoz, hogy az anyagi javakban nem éppen dúskáló piciny község pont egy teniszpálya megvalósítására kapott uniós forrást.
A település vezetői viszont kihasználták a kínálkozó alkalmat és nemcsak felépítették, de azóta is gondosan fenntartják a létesítményt. A polgármester szerint azonban szó sincs véletlen adta lehetőségről, nagyon tudatos településfejlesztési koncepció eredménye a teniszpálya. A gazdasági szakemberek bevonásával készült fejlesztési terv öt évvel ezelőtt Besence község számára az egyik kitörési pontként a falusi turizmust jelölte meg. Ugyanakkor azt látták, hogy 25 kilométeres körzetben nem volt még egy teniszezési lehetőség. Ily módon a teniszpálya hiánypótló szolgáltatás. De nemcsak a Vajszló-Sellye tájegységre látogató turistáknak – hanem ugyanakkor a besenceieknek is! Akik – ahogyan Ignácz József fogalmaz – be akarják bizonyítani, hogy mi mindenre képes az ember, hogy ezt a Besence falutól korábban távolinak tűnő sportágat is el tudják sajátítani az ott élők. Hogy szegénység ide vagy oda, az érdeklődő gyerekek meg tudják tanulni ezt az „úrinak” titulált szép játékot! Ez büszkeséggel tölti el a besencei gyerekekeket és felnőtteket egyaránt.
A messze földön híressé lett teniszpályán a tehetségsegítés speciális programját tudják megvalósítani azóta folyamatosan. A gyerekek állandóan gazdagodnak e sportág által, új impulzusok érik őket, nemcsak a gálára történő kiránduláskor, hanem minden egyes edzésen. A tenisz-tehetséggondozás tehát jóval több hasznos szabadidős tevékenységnél: identitásképző, komoly közösségépítő tevékenység.
December 3-a után ehhez a teniszidentitáshoz hozzá tartozik az is, amit a Papp László Budapest Sportarénában láttak a fiatalok: a klasszikus szerva-röpte játék szép példáit, a szórakoztató páros bemutatót, vagy azt a közvetlenséget, ahogyan a nem sokkal korábban még a háló két oldalán brillírozó csillagok másfél órán át türelmesen osztottak autogramot, és beszélgettek fesztelenül a kíváncsiskodókkal, köztük is elsősorban a fiatal rajongókkal.
A torna bajnoka, Marcos Baghdatis „közelről”
