Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Magyar gimnazista cikke amerikai szaklapban

2015. június 19.

A Nature kiadócsoportja által publikált Scientific Reports-ban nemrég jelent meg Perez-Lopez Áron elsőszerzős cikke.

A Scientific Reports az egyik legtekintélyesebb open access (szabad hozzáférésű) internetes tudományos folyóirat: a 2013-as Journal Citation Reports szerint a lap impakt faktora alapján a multidiszciplináris szakfolyóiratok között az előkelő ötödik helyen áll. A természet- és orvostudományi tanulmányokat közlő folyóirat szerkesztőbizottságát kiváló tudósok alkotják, akik igen szigorú követelményeket támasztanak a hozzájuk leadott cikkekkel kapcsolatban.
 
 
Ezért is nagy öröm, hogy május közepén Perez-Lopez Áron, Szalay Z. Kristóf, Türei Dénes, Módos Dezső, Lenti Katalin, Korcsmáros Tamás és Csermely Péter neve alatt jelent meg a Targets of drugs are generally, and targets of drugs having side effects are specifically good spreaders of human interactome perturbations című tanulmány. A cikk kapcsán Csermely Péter professzor, akadémikus, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke elmondta: mivel Perez-Lopez Áron, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumának tanulója első szerzőként publikálta a cikket, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem szabályai szerint PhD-fokozat illetné meg, már amennyiben lenne diplomája… 
 
A szerzőgárda a cikkben arra kereste a választ, hogy miként lehet hálózatos módszerekkel kis mellékhatású gyógyszereket kifejleszteni. Erre az ad lehetőséget, hogy az emberi sejtekben a fehérjék hálózatként működnek együtt, azaz egynek a kiesése magával vonja a vele kölcsönható fehérjéknek (ha úgy tetszik: „a szomszédjainak”) a rosszabb működését. Így amikor egy gyógyszerrel gátoljuk a betegséget okozó fehérjét, több másikat is befolyásolunk, ami sok fehérje kiesése esetén komoly mellékhatásokkal járhat. Valós veszélyről beszélünk, mivel az ilyen, betegséget okozó fehérjék, illetve fehérjeváltozatok általában központi helyen találhatók hálózatos szempontból. Ugyanakkor ezt a hatást ki lehet használni úgy is, hogy nem közvetlenül a beteg fehérjét támadjuk, hanem valamely „szomszédját”, és ezáltal közvetetten érünk célt. 
 
A kutatás során a szerzők ezt a hatásterjedést modellezték hálózatos eszközökkel. Sok ismert gyógyszer célpontfehérjéje esetén vizsgálták, hogy azoknak a kiesése mennyire befolyásolja a hálózat további részét, és megpróbáltak felállítani egy kapcsolatot ezen mérőszám, illetve a gyógyszerek mellékhatásai között. Az eredmények arra mutattak, hogy a gyógyszercélpontok jól terjesztik ebben - az emberi fehérje-fehérje kölcsönhatási - hálózatban 'a hatásokat', közöttük is különösen jól azok, amelyeket célzó gyógyszerek ismert mellékhatásokkal rendelkeztek.
 
A tehetseg.hu olvasói számára nem ismeretlen Perez-Lopez Áron neve. Vele készült interjúnkban így beszélt ígéretes pályája indulásáról: „Sokáig csak annyit tudtam, hogy érdekel a kémia. Miután egy ismerősöm megmutatta Csermely Péter blogját, tizennégy évesen írtam neki egy levelet, hogy szeretném megtudni, mivel foglalkozik. Ő elhívott a Semmelweis Egyetemen működő kutatócsoportjába, ahol baráti hangulatú összejöveteleken, előadásokon vehettem és vehetek részt. Amikor néhány hónap múlva azt mondta, elkezdhetnék valamit kutatni, eldöntöttem, hogy ezen a pályán akarok maradni.” Áron azóta már a következő cikkén dolgozik, emellett a Barabási Albert-László vezette startup vállalkozásban, a DZZOM-ban is fontos munkát végez.