Mielőtt valaki félreértené: ez a cikk nem az alföldi nagyváros infrastruktúrájának megújításáról szól, hanem a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiumának példamutató kezdeményezéséről, a Szegedi Tehetség-HÍD Programról.
Hallgatók Ígéretes Diákokból – ez a Szegedi Tehetség-HÍD Program elnevezésében szereplő betűszó egyik feloldása, de az idén nyáron ötödik alkalommal megrendezésre kerülő tábor valóságos hidak építésében is érdekelt. Saródi Szilvia és Rálik Alexandra a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói, az Eötvös Loránd Kollégium lakói, korábbi HÍD-táborok szervezői és koordinátorai. Őket kérdeztük a program működéséről.
Saródi Szilvia és Rálik Alexandra
A „hídépítés” mellé már kezdettől fogva sok kollégista odaállt, mondja el Saródi Szilvia, aki szerint az ötletet valójában a kollégium névadója, Eötvös Loránd adta. A fizikus elkötelezettsége a felnövő generációk minőségi oktatása iránt közismert és amikor 2010-ben megszületett a HÍD-tábor gondolata, a középiskolából az egyetem kapui felé induló diákok támogatása volt a kitűzött cél. Az SZTE nagyhírű, 1931 óta működő kollégiumában mindez gimnazistáknak szóló korrepetáció formájában már működött, de a valódi áttörést a HÍD hozta meg.
A július elején zajló tábor húsz férőhelyére átlagosan 80-100 körüli a jelentkezők száma. Ahogy a kollégiumban, úgy már a táborban is akad mindenféle érdeklődésű diák a bölcsésztől a közgazdászon át a bionikusig bezárólag. Rálik Alexandra szerint a HÍD-tábor egyik legfőbb erénye, hogy az informatív egyetemi nyílt nap és az inkább a kikapcsolódásra összpontosító gólyatábor mellett hasznos és kellemes alternatívát kínál. A frissen érettségizett diákokban rengeteg kérdés merül fel az egyetemkezdéssel kapcsolatban: a HÍD Programban közreműködő kollégisták és egyetemi oktatók amellett, hogy személyes és szakmai motivációt nyújtanak a leendő hallgatóknak, igyekeznek megfelelni a gyakorlatias kérdésekre is.
A szervezők büszkén mondják, hogy az egyetemi oktatókat nem kell arról győzködni, hogy vállaljanak részt a tábor munkájában: örömmel tartanak „rendes”, másfél órás egyetemi előadásokat a „hidasoknak” – a visszajelzések alapján nagy sikerrel. A felkért oktatók részben a kollégium védnöki köréből kerülnek ki, így például Hunyadi Zsolt történész vagy Nagyillés János klasszikus-filológus visszatérő vendégek.
A táborban nincsenek „előre leosztott helyek”: a kollégisták által elbírált pályázatok közül azok a jelentkezők emelkednek ki, akik valamilyen pluszt hoznak magukkal a középiskolából. És ez tényleg lehet bármi: van, akinek már jelent meg verseskötete, más túl van több fotókiállításon, de a rangos, középiskolásoknak kiírt versenyeken elért eredmények is számítanak természetesen.
A táborba érkezés ezeknek a pluszoknak a megmutatásáról szól: ismerkedéssel és bemutatkozással telik az első nap, majd a következő napokban jut idő az egyetemi előadások mellett kötetlen, szórakoztató programokra, sőt városismereti versenyre is. Rálik Alexandra kiemeli, hogy a tavalyi táborban nagy sikerrel debütáltak a különböző csapatépítő játékok. Ahogy ezek a játékok, úgy a tábor többi programja is a kapcsolatépítésről, a kommunikáció elindításáról, röviden: a hídépítésről szól.
A programra 2014. június 23-ig lehet jelentkezni.
