Filozófiaversenyeket térképeztünk fel Takács Márta vezetésével.
Takács Mártával, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium tanárával beszélgettünk hazai és nemzetközi filozófiaversenyekről, magyar sikerekről és az ideális versenyzőről.
Merker Iván nemrég ezüstéremmel tért haza a Vilniusban rendezett Nemzetközi Filozófiai Olimpiáról. Mennyire egyedülálló Iván esete? Hány fiatal indul hasonló versenyeken filozófiából?
A tavalyi sikert megelőzte egy másik nagyon szép eredmény: Palasik Róbert elhozta a korábbi év egyetlen aranyérmét a diákolimpiáról. A filozófiai diákolimpiákra – ellentétben más tantárgyi versenyekkel – nem jellemző, hogy nagyon sok érmet osztanának ki, ezért egy-egy érem megszerzése nagy dicsőség, ami keveseknek sikerül. 2004-ben Kovács Dávid, 2010-ben pedig Backhausz Tibor szerzett bronzérmet, 2013-ban aranyéremmel díjazták Palasik Róbertet, 2014-ben pedig Merker Iván György tért haza ezüstéremmel. A díjakon kívül dicséreteket osztanak még ki, ami ennél a versenynél nagyon magas elért pontot jelent, és számos magyar diáknak sikerült. Diákjaink ezekkel az eredményekkel nagyon jó helyen állnak a nemzetközi összehasonlításban. Mindez azt is jelenti, hogy a rendszerváltás után sikerült a tantárgy dokumentumait, követelményeit úgy összeállítani, hogy versenyképes legyen a nemzetközi mezőnyben. A nemzetközi diákolimpia válogatóversenyére csak azok a diákok kapnak meghívást, akik bejutnak az OKTV döntőjébe, ez évente maximum 30 diák. Csökkenti a létszámot az, hogy nem minden OKTV-döntős vállalja az idegen nyelvű esszéírást, kb. 15-20 fő szokta magát megméretni. Az OKTV-n pedig valamivel több mint 200 diák szokott indulni évről évre.
Merker Iván és Takács Márta
A filozófia mostohagyerek a tantárgyak között, hogyan motiválhatóak a fiatalok mégis a tanulásra és a versenyzésre?
A jelenlegi oktatási rendszerben a diákokat motiváló legfontosabb erő az, hogy mit tudnak később a továbbtanulásuk során hasznosítani. Sajnos ebben a kérdésben a filozófia tényleg „mostohagyerek”; az érettségijét nem tudják felvételi tárgyként választani egyetlen szakra sem, és így az OKTV-n szerzett eredmény sem jelent semmilyen plusz pontot a magyarországi egyetemekre. Mégis az a tapasztalatunk, hogy a diákok életben tartják az OKTV-t, és ahol tanulhatják, ott többen választják érettségi tárgyként is. A válasz a kérdésre az lehet, hogy függetlenül az aktuális oktatáspolitikai helyzettől, az ember eredendően nyitott a filozófiai témákra, és mélyről jövő igénye van arra, hogy ezeket megvitassa, tanulmányozza. A filozófia számos lehetőséget nyújt a tanórákon kívüli foglalkozásokra; nyaranta évről évre megrendezik a FIDI-t (Filozófiai Diáktalálkozó), ez többnapos rendezvény, melynek a fő programja egy, az adott évben kijelölt téma megvitatása, átbeszélése. Több város középiskolai tanára szervez filozófiai teaházakat, amelyeken egy-egy délutánon több iskola diákjai összejönnek, és közösen dolgoznak fel egy filozófiai kérdést. Az én iskolámban az utóbbi években beindult egy filmklub is, amelyet a filozófia fakultációsok kezdeményeztek és tartanak életben; egy-egy film megtekintése után beszélgetés következik, amely során kibontjuk a filmben megbúvó filozófiai kérdéseket.
Milyen típusú filozófiaversenyek léteznek itthon és külföldön?
Hazai verseny egy van, a három fordulóból álló OKTV. A nemzetközi diákolimpián kívül egy külföldi verseny van még, amelyen el szoktak indulni magyar diákok, ez a Baltic Sea Philosophy Essay Competition Event. Ez a verseny szorosan a diákolimpiához kötődik; pár ország szervezi, hogy segítse az olimpiára való felkészülést. Minden, a diákolimpián részt vevő ország indulhat, és nagy előnye, hogy a részvételhez nem kell messzire utazni, mert interneten zajlik. A verseny minden másban követi a diákolimpia szabályait.
Ezek a versenyek milyen viszonyban állnak egymással, mennyire hasonló vagy éppen eltérő versenyfeladatokkal várják a fiatalokat?
Mindegyik verseny gyökere a nemzetközi diákolimpia. Ezen a versenyen 4 óra alatt kell a diákoknak számítógépen, idegen nyelven esszét írniuk négy, a helyszínen megadott téma közül egyet kiválasztva. A téma lehet egy híres filozófustól vett idézet vagy egy kérdés, vagy a kettő kombinációja. A nemzetközi diákolimpiára támaszkodva jött létre a hazai OKTV is. Itt a második fordulóban esszéírás a feladat ugyanolyan módon, mint a nemzetközi versenyen, azzal a különbséggel, hogy a diákok nem idegen nyelven és nem számítógépen írják az esszéiket. Ezt megelőzi egy első fordulós teszt, az utolsó, 3. forduló pedig a szóbeli megmérettetés; négy előre megadott témából kell felkészülniük a diákoknak, és a helyszínen egyet kihúzva tízperces beszámolót tartanak a kérdésről egyetemi és középiskolai tanárokból álló, héttagú zsűri előtt.
Milyen egy jó filozófia versenyző? Milyen képességek, készségek szükségesek a sikerhez?
A diákolimpián az esszék értékelésénél a zsűriző tanároknak öt szempontot kell figyelembe venniük; kapcsolódás a témához, a téma filozófiai megértése, az érvelés meggyőző ereje, koherencia és eredetiség. Az én tapasztalatom szerint ahhoz, hogy valaki jó filozófiaesszét írjon, nagyon hasznos a filozófiai tudáson kívül valamilyen más területen gyűjtött, elmélyített tudás, hiszen az esszé akkor érdekes, ha a tapasztalatok megvilágító erejű újraszervezését jelenti, így nem merülhet ki a filozófiatörténet nagy klasszikusainak felmondásában. A diákolimpiához emellett elengedhetetlen a megbízható nyelvtudás.
Kiknek ajánlaná a filozófiát és nem utolsósorban a versenyzést?
Régi vita, hogy a filozófia vajon az elit kiváltsága-e, vagy univerzális emberi igény. Én tanárként az utóbbi álláspont felé hajlok. Azt gondolom, hogy mindenkiben felkelthető a filozófia iránti kíváncsiság, persze lehet, hogy valakinél ez jóval később, nem iskolás vagy gimnáziumi éveiben következik el. A versenyzést azoknak a diákoknak javaslom, akik magas szinten, pontosan, árnyaltan, összeszedetten ki tudják fejezni a gondolataikat.
