Tehetségútlevél és határon átlépő tehetséggondozás

- Az OTDT életét kétéves periódusok határozzák meg: minden második évben rendezünk Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK). 2013-ban már a harmincegyedik OTDK-t szerveztük meg, amely minden eddigi rekordot megdöntött: 4612 pályamunkát mutattak be a hallgatók, és most volt a legtöbb résztvevőnk: több mint ötezer fiatal volt jelen a 16 tudományterületi szekció tagozataiban. Az OTDK-n azok mutathatják be pályamunkájukat, akik a saját felsőoktatási intézményük TDK-ján sikeresen szerepeltek. Legutóbb közel kétezer ilyen intézményi megmérettetésre került sor az országos döntő előtt, ahol 13 000 pályaművet ismertettek a hallgatók. Ezek a számok két dolgot jeleznek egyértelműen: egyfelől, hogy igen nagy a TDK versenyek népszerűsége, másfelől pedig, hogy alapos szűrés előzi meg az országos döntőt. Komoly újítást jelentett a harmincegyedik OTDK megrendezése során az, hogy az online rendszerünk alkalmassá vált a bírálatok egy rendszeren belül történő létrehozására. 

Több mint nyolcezer bírálatot kezelt a rendszer, ami hatalmas ugrást jelentett a korábbi időszakhoz képest, amikor az írásbeli bírálatok a papír alapú dolgozatok értékelése során születtek meg. 

 

- Igen, jóllehet a bírálói tevékenységért nem jár tiszteletdíj. De az elektronikus bírálatot készítők között ott volt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke éppúgy, mint Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Mi ezekből a visszajelzésekből azt szűrjük le, hogy az OTDK presztízse, ismeretsége és elismertsége egyre jobb, a kormányzat előtt éppúgy, mint az egyetemek vagy a hallgatók szemében. 

 

- Igen, a Fizika, Földtudományok és Matematikai Szekció ülésére – történetünk során először – a határon túl, Kolozsvárott kerül majd sor: a Babes-Bolyai Tudományegyetem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel mint szakmai társszervezővel közösen ad otthont ennek a szekciónak,  a lebonyolításért pedig a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lesz majd a felelős.  A határon túli hallgatók bevonása nem előzmények nélküli: tavaly első ízben nyílt alkalmuk arra a határon túli hallgatóknak – a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően –, hogy nagy számban és szervezetten vehessenek részt az OTDK-n. Nemcsak azok a határon túli hallgatók lehettek jelen, akik „versenyzőként” vettek részt a rendezvényen, hanem olyan diákok és tanáraik is eljöttek, akik résztvevőként közvetlenül nem is voltak érintve. Ez azért különösen fontos, mert így lehetőség nyílt arra, hogy ők is megismerkedjenek a TDK-val és az OTDK-val, ennek köszönhetően jelentősen nőtt az ismertsége a határon túli magyarság körében a tehetséggondozás e nagy hagyományú formájának.

 

- A Tehetségútlevél természetesen nem egy kézzel fogható úti okmány, hanem egy olyan program, amelyet az OTDT két évvel ezelőtt indított útjára. Akkor megkaptuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, vagyis az OKTV döntőseinek az adatbázisát, és mintegy kiközvetítettük őket azokra az egyetemekre, ahova felvételt nyertek. Felhívtuk az egyetemi karok figyelmét, hogy OKTV-n sikerrel szerepelt, tehetséges elsőéves fiatal érkezett hozzájuk, és megkértük az intézményi TDK elnököket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot, segítsenek ezeknek a hallgatóknak témát, témavezetőt és olyan műhelyt találni, ahova bekapcsolódhatnak kutatási céllal, elképzeléssel. 

 

A másik kör, ahonnan a tehetséges fiatalokat kerestük, az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő osztályok voltak. Ezek tanárait, osztályfőnökeit arra kértük, hogy ajánljanak tehetségeket a tanítványaik közül a figyelmünkbe, mi pedig megismertettük őket az egyetemi oktatóikkal. Erre azért van szükség, mert az akár több száz fős évfolyamokon nagyon nehéz a tehetségeket azonosítani. A Tehetségútlevél abból a felismerésből indul ki, hogy a tehetséggondozás, a TDK-ra való felkészülés egy folyamat: az első évben megalapozott kutatási elképzelésre építve lesz képes a hallgató arra, hogy két-három év múlva jelentkezzen az intézményi TDK-konferenciára, utána pedig, ha megkapta a lehetőséget, akkor az OTDK-ra. 

 

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a TDK ugyan verseny, de mégsem ez a legfontosabb jellemzője. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy találkozási, bemutatkozási lehetőség: olyan alkalom, ahol a hallgató megismerheti a kortársai kutatásait, elképzeléseit, valamint felkészülhet a nyilvános szakmai szereplésre, annak minden tudnivalójával együtt, s visszajelzéseket kaphat a munkájáról. Szerencsére sok egyetemi karon igazi műhelyként működik a TDK, számtalan visszajelzést kapunk arról, hogy a valahol megrendezik a helyi fordulót a tavaszi félévben, akkor ellátják tanácsokkal, kutatási ötletekkel a hallgatókat, akik aztán a következő félévi újabb TDK-konferencián már be is számolnak róla, hogy mire jutottak a korábbi útmutatások alapján. 

 

- Az OKTV és az Arany János Tehetséggondozó Programon kívül szeretnénk szélesíteni a programba bekapcsolódó diákok körét. Szeretnénk megszólítani a középiskolásokat, s a középfokú közoktatási-köznevelési intézményeket, hogy minél több tanár adja meg az általa tehetségesnek tartott diákja adatait, amiket aztán mi eljuttatunk ahhoz a felsőoktatási intézményhez, ahol a hallgató továbbtanul, ott is a TDT-elnökhöz. A részleteket jelenleg dolgozzuk ki és egy-két hónapon belül finomítjuk. 

 

- Jól ismerjük őket, és együttműködünk velük, ami igen fontos. Tavaly jelent meg a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló kormányrendelet, ami a felsőoktatási tehetséggondozás két nagy és hagyományos pillérét: a TDK-t és a szakkollégiumokat is nevesítette. Az együttműködést e két pillér között nagy mértékben segíti, hogy a szakkollégiumok munkájának a minősítését végző testület elnöke Szendrő Péter, az OTDT elnöke. Fontos szempont, hogy a szakkollégiumok minősítésekor nagy súllyal esnek latba az adott szakkollégium OTDK-n elért eredményei.