Szempontok a komplex tehetségfejlesztés megközelítési lehetőségeihez

Az emberrel, annak nevelhetőségével és ennek határaival – már régebben is –, de újabban csak multidiszciplináris megközelítésben célszerű foglalkozni (Csányi, 2000). A tudományos ismeretek gyarapodása pedig olyan gyors, hogy követésük szinte lehetetlen. Ezzel együtt időnként szükségessé válhat egyfajta szintézis keresésére törekedni, aminek a sokféle megközelítés miatt értelemszerűen igen különböző eredménye lehet. Ennek szellemében alapvetően a genetikai örökségre, a családi körülményekre és a társadalmi hatások egy részére koncentrálva vizsgálom a tehetség fejlesztésének körülményeit. A tehetséggondozás elméletével és gyakorlati megvalósításával számos külföldi és jelentős hazai műhelyek is foglalkoznak, közülük a pedagógiai és a pszichológiai megközelítés középpontba helyezése miatt kiemelkednek a Balogh Lászlóhoz és munkatársaihoz kapcsolódó kutatók (Balogh, 1999, 2004, 2006). A tehetség kibontakozásának vagy kibontakoztatásának hátterében vannak tudható, megismerhető történések, amelyeket tudunk befolyásolni, de lehetnek ott véletlenszerű vagy ismeretlen okú események is, miként azt egy genetikus is megfogalmazta:

„Bár szeretjük magunkat úgy elképzelni, mint a neveltetés és oktatás
gondosan megmunkált termékeit, valójában azonban ugyanolyan
kaotikus események alakítanak bennünket is, mint amelyek egy hópelyhet
egyedivé formálnak” (Dean–Copeland 2002, 19).

Ha ez az állítás igaz, akkor minden tehetségfejlesztést érintő gyökeres változtatás csak komplex megközelítés alapján lehetséges. Valószínűleg (még) nem lehet ezen a területen mindent mérnöki pontossággal előre megtervezni. A jól bevált módszertani megoldások mellett, sok minden más mellett, a spontaneitásnak, a gyors reagáló készségnek is teret kell hagyni. Ehhez viszont nem árt ismerni azokat a tényezőket, amelyek többé-kevésbé adottak számunkra.