2010. márciusának utolsó hétvégéjén rendezte a Géniusz Országos Tehetségsegítő Program az első Országos Tehetségnapját. A Bartók Béla születésnapja, március 25-e, a Magyar Tehetségek Napja alkalmából rendezett Géniusz Országos Tehetségnap valójában kétnapnyi programot kínált az érdeklődőknek. Március 26-án az ország és a határon túli magyar területek tehetségsegítő központjai, a Tehetségpontok mintegy 350 képvielője számára szerveztek képzéseket két budai helyszínen. Elsősorban a tehetségek felismerésére, valamint a személyre szabott tehetségsegítésre helyezték a hangsúlyt. Március 27-én délelőtt a rendezvénysorozat folytatásaként a fővárosi Millenáris Teátrumban Tehetségkonferenciát tartottak.
Ezen Sólyom László köztársasági elnök beszédében üdvözölte, hogy a hazai tehetségmozgalom nem korlátozódik az elitképzésre, hiszen jelmondata: mindenki tehetséges lehet valamiben. Ugyanakkor a Géniusz Program felhívja a figyelmet az elitképzés fontosságára is. Kiemelte azt a pedagógiai célt, hogy a Géniusz tehetségprogramjában tetten érhető szellemiség alapján a tehetség gondozása nem válik el „az emberi teljesség szem előtt tartásától”. Az államfő szerint a tehetségsegítésben döntő szerepük van a tanároknak, a mentoroknak, mert miként minden gyerek elkerülhetetlenül reprodukálja szülei mintáját, úgy a tanárok is kitörölhetetlen nyomokat hagynak diákjaikban. Ezt személyes emlékeivel is alátámasztotta. A beszédről készített videofelvétel.
Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke visszatekintett arra, hogy a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács négy éve, 2006. március 28-án alakult meg azért, hogy összefogja a hazai és a határon túli tehetséggondozás munkáját, és képviselje érdekeit az Országgyűlés és a kormány előtt. Az elmúlt négy év alatt a Tanács tagszervezeteinek a száma az alapító 14-ről a duplájára nőtt. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy a Tanács partneri kapcsolatban áll csaknem ezer, a tehetségek segítésében kitűnt oktatási intézménnyel és civil szervezettel. Születőfélben van a tehetséggondozók hálózata, s eddig több mint 200 Tehetségpont alakult meg. A tehetséggondozók hálózatképzésének elősegítésére dolgozták ki a Magyar Géniusz Programot. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy segítsen azoknak, akik a tehetséggondozással eddig foglalkoztak. Szakmai ismeretekkel, kapcsolatokkal, az együttműködés erejével. Ahhoz hogy jóval kevesebb tehetség vesszen el, sokkal több tehetséggondozó is kell. A többnek azonban jónak is kell lennie. Ezért szervezik meg a Géniusz képzéseket. Elmondhatjuk, hogy a magyar tehetséggondozás új pályára állt – hangsúlyozta Csermely Péter professzor. A beszédről készített videofelvétel.
Akár húszezer tehetséges diákot is elérhetünk a Géniusz-programmal – emelte ki a Debreceni Egyetem professzora, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, a Géniusz szakmai vezetője. A tehetségek ügye a Géniusz Program révén „kilép” a pedagógia szakmai világából, és arra is lehetőséget kínál, hogy a széles társadalommal meg lehessen vitatni: mit értünk a tehetség fogalmán, kinek milyen feladatai vannak abban, hogy egyetlen tehetséges fiatal se eshessen kívül a szakemberek látókörén. Balogh László hangsúlyozta, hogy a tehetség fogalma nem korlátozódhat pusztán a szellemi, intellektuális tehetségre, a különleges képességek lehető legtágabb megjelenési formájára kell figyelmet fordítaniuk a szakmebereknek.
A konferencián elhangzott: szükséges a társadalmi párbeszéd a tehetség-fogalomról. Egy, a Géniusz Program számára készített közvélemény-kutatás szerint ugyanis a magyaroknak csak kétharmada tartja magát tehetségesnek az élet valamely területén, s közülük is minden negyedik úgy érzi: nem a tehetségének megfelelő munkát végzi.
A Géniusz Országos Tehetségnapot Tehetségfesztivál zárta, ahol a művészet, a tudomány és a sport kiválóságai váltották egymást a színpadon. A Tehetségfesztiválon adták át a mentorok és a tehetségek együttműködéséért odaítélt Mester és Tanítványa díjakat is.
Letölthető előadások
Nálunk a labda!
Polonkai Mária munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
A tehetségsegítő gyakorlatok, a tehetségtérkép elméleti és módszertani alapjai
Rajnai Gábor munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
A Tehetségpontok együttműködéséről
Pappné Gyulai Katalin oktatási osztályvezető (Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala)
A debreceni példa
Mentler Mariann képzési munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
Az új tehetségügyi képzésekről
Gózon Ákos kommunikációs munkacsoport-vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
Közvélemény-kutatás a tehetségről
M. Szilágyi Zsuzsa honlap főszerkesztő (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
A Magyar Géniusz Portál
Összefogás a tehetségekért
Sólyom László köztársasági elnök köszöntőbeszéde
Csermely Péter elnök (Nemzeti Tehetségsegítő Tanács)
Tehetséghálózat: a tehetségek segítésének új modellje
Balogh László szakmai vezető (TÁMOP 3.4.4/A kiemelt projekt)
A legjobb hazai tehetséggondozó gyakorlatok, a tehetségügy szakmai és képzési irányai
Hudecz Ferenc rektor (ELTE)
Tehetséggondozás a felsőoktatásban
Orsós Andrea mentor (Csányi Alapítvány)
Egyetlen tehetség se vesszen el!
Sarka Ferenc alelnök (Magyar Tehetséggondozó Társaság)
A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik
